|
Mit takar a LEADER kifejezés? L - Liasion E - Entre A - Actions de D - Development de l' E - Economie R - Ruale LEADER szó jelentése: "A vidék gazdaság-fejlesztési tevékenységei közötti kapcsolat." A LEADER program azzal a céllal indult a 90-es évek elején az Európai Unió tagállamaiban, hogy az elszegényedõ vidéki térségek további leszakadását megállítsa. A LEADER + célja, a vidéki térségekben élõk segítése és bátorítása, annak érdekében, hogy térségük hosszabb távú fejlesztési lehetõségeit közösen átgondolják. Olyan integrált, újszerû megoldásokat magukban foglaló stratégiák megvalósításának támogatása a szándék, amelyek biztosítják a térség fenntartható fejlõdését, különös tekintettel: - A természeti és kulturális örökség megóvására - A vidéki gazdaság megerõsítésére, ami elsõsorban munkahelyek teremtését jelenti - A helyi közösségek szervezeti feltételeinek javítására A LEADER+ program azon az újfajta elképzelésen alapul, amely szerint a vidékfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az ott élõk, az ott mûködõ szervezetek együttmûködésével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg. A LEADER+ keretei között kötelezõ kialakítani ilyen kooperációt, amelynek alapja a szereplõk közötti partneri viszony. Partnernek lenni, együttmûködni a következõket jelenti: - Részt venni a térség, a közösség ügyeiben, tagjává válni különbözõ szervezeteknek, vagy egy fontos ügy mögé állni. - Aktívan közremûködni a közéleti döntéshozatali folyamatokban, abban felelõsséget vállalni. - Kiállni egy fontos ügyért, nyilvánosan elmondani vagy megvédeni egy véleményt . - Információt átadni, azt terjeszteni, kommunikálni, tapasztalatot cserélni. Az együttmûködés elsõdleges célja az, hogy - egy hosszú távú fejlesztési elképzelés megvalósítása érdekében - képes legyen pozitívan befolyásolni az adott térségben élõk életét, és ennek érdekében átalakítsa a térség intézményeinek mûködését. A megfelelõ fejlesztési elképzelés kimunkálásához, a kiegyensúlyozott jövõkép megalkotásához elengedhetetlen különféle, a térség társadalmát jól reprezentáló szereplõk bevonása az együttmûködésbe. A LEADER+ kedvezményezettjei a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok(más néven Helyi Akciócsoport), amelyeknek a tagjai az adott térség gazdasági, önkormányzati és egyesületi életének képviselõi. Ezek a következõk: - Természetes személyek vagy azok egyesülései, amelyeket elsõsorban a társadalmi, a foglalkoztatási és az életminõséggel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak. A szociális szféra érdekeit képviselik. - Üzleti szféra, pénzügyi szektor, amelyet fõként a jövedelmezõség, a gazdasági haszon és a helyi gazdaság piaci alkalmazkodása érdekel. A versenyszféra érdekeit képviseli. - Regionális, nemzeti és európai közintézmények, önkormányzatok, állami szervezetek, amelyek elsõdleges feladata a regionális politika megvalósítása, a térség szociális, foglalkoztatási, gazdasági, környezeti helyzetének javítása, kulturális örökségének védelme, valamint az ágazati és a területi politika összhangjának megteremtése. Az állam, az államigazgatás érdekeit képviselik. Fontos, hogy a munkacsoportokban a gazdasági és a civil szféra tegye ki a többséget, s ne az önkormányzati és a közszféra képviselõi legyenek túlsúlyban. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok döntés hozatali felelõssége a program kialakítása, illetve a végsõ kedvezményezettek kiválasztása során jelenik meg. A munkacsoportok mûködési felelõssége - azaz a számukra biztosított keretösszeggel kapcsolatos konkrét rendelkezés - az egyes tagállamokban eltérõ lehet, mivel ez függ a munkacsoportok felkészültségétõl, valamint az ország közigazgatási struktúrájától. LEADER- program mûködése az Európai Unióban Az 1991-ben kísérleti jelleggel indult, és 1993-ig tartott LEADER I. program forrása 400 millió ECU volt, s elsõsorban tapasztalatszerzésre volt alkalmas. 1994-1999 között a LEADER II. már bõvebb forrással, mintegy 1,7 milliárd ECU -vel rendelkezett. Míg a LEADER I. a vidéki térségek fejlesztése érdekében új szemléletet honosított meg, addig a LEADER II. ezt a szemléletet kívánta elterjeszteni, népszerûbbé tenni. A 2000-tõl 2006-ig tartó programozási idõszakra 2,02 milliárd eurót lehet felhasználni e célra. A LEADER+ célja megerõsíteni, pontosítani a korábban kidolgozott vidékfejlesztési módszert. Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti finanszírozási idõszakában, évente 9-10 milliárd forintnyi forrás használható fel az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program - LEADER+ alprogramja keretében településcsoportok együttes fejlesztésére. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az Európa terv "A vidék és a mezõgazdaság fejlesztéséért" részprogramja keretében került meghirdetésre a LEADER program Magyarországon. A LEADER a vidékfejlesztés speciális eszköze Mi is a LEADER? A vidékfejlesztés egy speciális eszköze, mely a vidék gazdaságának fejlesztését tûzi ki célul. Az egész LEADER program megvalósítása hét alappilléren nyugszik. A hét alappillér képezi a fõ irányvonalat a megvalósításnál. Ezek köré kell felépíteni az elképzeléseket. A hét alappillér a következõ: 1. Területalapú megközelítés (a kistérségnek összefüggõ területnek kell lenni) A LEADER- térség olyan terület, amelynek lakói a "helyi identitást" (otthon-érzet) közösen élik meg. Nem, vagy nem feltétlenül statisztikai kistérség. -A területnek összefüggõnek és megfelelõ méretûnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítani tudja az életképes fejlesztési stratégia fenntartásához szükséges emberi, pénzügyi és gazdasági erõforrásokat (Népesség: 10 000 - 100 000 fõ) o A területalapú megközelítés révén azok dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez a motiváció hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi kezdeményezéseket és erõforrásokat. 2. Alulról építkezõ megközelítés (a helyi szereplõk vesznek részt a program megvalósításában) " A helyi akciócsoportok döntéshozatali felhatalmazással rendelkeznek a helyi fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén o A helyi szereplõk közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba o Az alulról építkezõ tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erõforrások felhasználásának fokozott hatékonysága o A decentralizáció által az alacsonyabb irányítói szintek szereplõi közvetlenül bekapcsolódnak az uniós irányelvek alkalmazásába a saját mindennapi környezetükben. 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (önálló pénzügyi felelõsség) A helyi akciócsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselõinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának o A helyi pénzügyi támogatás és irányítás "LEADER- módszere" kiegyenlíti a megszilárdult hatalmi pozíciókat és erõsíti a kiegyensúlyozott hatalomelosztást o Az önálló pénzügyi felelõsség lehetõvé teszi a helyi bankok, hitelintézmények és vállalkozások jobb bevonását a projektek finanszírozásába o Gyakorlatilag a finanszírozási döntések meghozatala és végrehajtása a helyi akciócsoportok feladatát képezi. o Szükséges összehangolni a "mozgósítási intézkedéseket", a menedzsmentet és a finanszírozást. 4. Háromoldalú partnerség (egyén, szervezetek és a közszféra) "Egyének és szervezetek a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom körébõl, önkéntes, kölcsönösen gyümölcsözõ, innovatív kapcsolatokat kezdeményeznek közös társadalmi célkitûzések megvalósítása érdekében, forrásaik és kompetenciáik egyesítése révén." 5. A tevékenységek újító jellege (új ötletek, életképes megoldások) A megújulást, új szemléletet, az újítások középpontba helyezését a vidéki emberek sajátos szükségletei indokolják o A mai gazdasági környezetben létkérdés, hogy a mezõgazdaság mellett új vagy kiegészítõ megélhetési lehetõségeket találjanak o A LEADER újító jellege a helyi erõforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti o A helyi szereplõk kezdeményezése, mely segítségével a terület által kínált sajátos kihívásokra találnak új, életképes megoldást. 6. A tevékenységek közti kapcsolatok- integrált, ágazatok közötti megközelítés Az ágazatközi megközelítés "a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot" jelenti o A különbözõ ágazatok összekapcsolásának sikeréhez a LEADER- ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: - az integrált megközelítést értõ irányításnak helyi szinten - a különbözõ ágazatok közötti horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. 7. Hálózatépítés hazai és nemzetközi szinten egyaránt A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen o A helyi akciócsoportok térségek közötti és a nemzetek közötti együttmûködése, továbbá a nemzetközi hálózatokkal, egyetemekkel, kutatással és fejlesztéssel stb. kiépített kapcsolatai sikertörténetként épülnek be az EU regionális politikájába. E hét alappillér mindegyike összefügg egymással, és kihatással van a LEADER sajátos köztes és hosszú távú célkitûzéseire. A megújulást, új szemléletet, az újítások középpontba helyezését a vidéki emberek sajátos szükségletei indokolják: A LEADER+ Alapvetõ céljai: Átfogó célok: Konkrét célok: Támogatható tevékenységek: A helyi akciócsoport mûködése: A csoportoknak három szervezetet kell alakítaniuk a hatékony, eredményes mûködéshez. Elõször létre kell hozniuk a Vezetõ Szervezetet, amely eljár az akciócsoport ügyeiben, õ határoz a mûködési kérdéseket illetõen. A Gesztor Szervezet adja az adminisztrációs hátteret mûködéshez. A Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság rendelkezik a tényleges döntési jogkörrel. Nekik kell minden egyes esetben határozatot hozni a döntéseket illetõen. A LEADER program gyakorlati megvalósulása: Akciócsoportok létrejötte kistérségenként Az akciócsoportok elkészítik a kistérségük vidékfejlesztési tervét Az akciócsoportok beadják a pályázatot A kiválasztott helyi akciócsoportok további képzésekben és segítségnyújtásban részesülnek, majd benyújtják végleges pályázatukat A kiválasztott, összesen maximum 40-50 helyi akciócsoport 2005. és 2008. között valósítja meg a programját pályázatkiírással a térségben mûködõ vállalkozók, civil szervezetek, stb. felé. A helyi kistérségekre jellemzõ, hogy szabad akaratukból jöttek létre, földrajzilag összefüggõ területen, melyek száma 10000 fõ alatti kell hogy legyen és vagy120km2 alatti népsûrûséggel. Az alakulás és mûködési részletesen van szabályozva. Az pályázattal elnyerhetõ összeg: 90 és 100 millió Ft lehet. Ezt 2006-ig a pályázó kistérségek közül a legjobb 45-50 kaphatja meg. A második pályázati fordulóban azon helyi akciócsoportok kiválasztása történik, melyek az elsõ pályázati fordulóban bemutatott vázlatos helyi vidékfejlesztési terv alapján - az elsõ pályázati fordulón sikeresen túljutva - a helyi vidékfejlesztési terv részletes kidolgozását és bírálatát követõen alkalmasnak bizonyulnak az intézkedés 2. tevékenysége keretében tervük hatékony és eredményes megvalósítására. A LEADER akciócsoportokra vonatkozó általános irányelvek: - Szabad elhatározásból alapult - A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggõ területen alakulhatnak meg - Az akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten - Egy település csak egy akciócsoporthoz tartozhat - A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élõk száma 10 000 fõ alatti és/vagy a népsûrûség 120 fõ/km2 alatti. Ezek megértése, elfogadása után készült el, a helyi szinten kialakított Vasi Hegyhát Vidékfejlesztési Terve. Az Vidékfejlesztési Terv nem más, mint egyféle üzleti terv, amelyet úgy kellett elkészíteni, hogy az összehangoltan, egymásra épülve, jól kidolgozva a hét LEADER pilléren alapuljon. A LEADER program Nyugat Európában LEADER I (1991-1994) 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttmûködésének erõsítésével az integrált, alulról jövõ fejlesztési kezdeményezéseket támogassa. A következõk voltak a LEADER I program prioritásai: A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot (Local Action Group, helyi akciócsoport) aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely és szolgáltatás bõvítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezõgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erõkre támaszkodva tervezik és hajtják végre. LEADER II (1995-1999) A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra az elõzõ idõszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét juttatták (1,7 milliárd €). A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció: A LEADER II elõdjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1998-ra 850 helyi csoport (LAG) és 59 egyéb szereplõ vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül. LEADER+ (2000-2006) A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgál az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerõsítése. A LEADER egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széleskörû, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés ezen új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhetõ. A LEADER+ három fõ célja: A LEADER+ megtartotta a két elõzõ sikeres program fõ jellemzõit, amelyek a következõk: A változás az elõzõ LEADER programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult a támogatásra. A LEADER program Magyarországon Magyarországon a LEADER+ az AVOP (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program) intézkedéseként kerül bevezetésre, így a LEADER+ kereteit a Bizottság azzal együtt hagyta jóvá. A magyarországi LEADER+ intézkedés céljai a fentiekkel összhangban a következõk: Globális célok: Specifikus célok: Operatív célok: Forrás: Leader Hírlevél 1. szám (2004.) |