A 2005 óta zajló LEADER+ program egyértelmű sikertörténet – szögezi le dr. Neupor Zsolt, az FVM VKSZI igazgatója. Sokan felismerték a talán leginkább decentralizált EU-forrásban rejlő esélyt, az alulról szerveződő, a kölcsönös helyi összefogásra épülő fejlesztések létjogosultságát. Az elmúlt hónapban elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. és IV. intézkedéscsoportjai ugyanezt a nyitott szemléletet tükrözik, azonban az eddigiekhez képest tízszeresére nőtt a források mértéke. Persze „hétmérföldes” léptekre túlzás lenne számítanunk, valószínűleg jövőre még nem úgy fog kinézni egy átlagos ormánsági falu, mint egy karintiai, de az elkövetkező hét év kiszámítható fejlődési útra terelheti a kistelepüléseket.

Neupor legfontosabbnak az esélyteremtést látja. Az ÚMVP egyik fő célja a rendszerváltás, a globalizáció és a városiasodó életforma veszteseként számon tartott falvak felzárkóztatása, helyben értéket termelő munkahelyek teremtése, az alapszolgáltatások elérésének biztosítása, az életminőség javítása. Az országot járva sokhelyütt érzékelhető az irányvesztésből fakadó tanácstalanság és kiábrándultság – mondja tapasztalataira hivatkozva Neupor, – de az olykor 50-60 települést tömörítő közösségek erősebb tagjai kisegítik a szerencsétlenebb sorsú falvakat a kátyúból. Az egymásra utaltság, az érdekek felismerése magával hozza azok harmonizálását, és a jelek szerint végre tényleg érvényesül a régi mondás: egységben az erő! Az országos politika által felkorbácsolt hullámok helyben megszelídülnek, a közösen kitűzött szakmai célok és a felemelkedés reménye együttműködő partnerekké teszi az olykor eltérő politikai nézeteket valló helyi szereplőket.

A csatlakozás alapelve, miszerint egy település az önkormányzat, ennek hiányában három civil szervezet vagy vállalkozás révén válhat a helyi vidékfejlesztő közösség aktív tagjává, garantálja azt, hogy a források által lehetővé tett fejlődésből egyetlen jogosult település se maradjon ki, a térségi szemlélet pedig közösen kialakított stratégián alapuló, összefüggő fejlesztéseket vetít előre az egymástól független, szigetszerű megoldások helyett.

Az október 10-ig tartó csatlakozási fázist követően jelenleg a közösségek által benyújtott anyagok teljességi ellenőrzése és hiánypótoltatása, illetve a stratégiai vázlatok szakmai értékelése zajlik. Ezután következik a mintegy három hónapos tervezési folyamat, melynek keretében a közösségek – a HVI-k megbízható szakmai támogatása segítségével – pontosítják, részleteiben is továbbfejtik a vázlatban megfogalmazott fejlesztési irányvonalakat.